Kritika Debreczeni József 2006 őszéről írott könyvéről. Amennyiben ön a politikai oldalakon belüli önvadításra, saját előítéletei megerősítésére kíváncsi, akkor ne ezt a cikket olvassa el.
Lázár János, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője is tudott arról, hogy 2006. október 23-án a Fidesz-nagygyűlés résztvevőinek egy része haza felé menet a Deák téri összecsapások részese lesz, hisz, értesítették arról a rendezvény vége előtt nem sokkal, hogy a Deák téren már rendőrök csaptak össze a tüntetőkkel. Erről Lendvai Ildikó beszélt a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.
Várhatóan a jövő héten három parlamenti bizottság is tárgyalja majd Balsai István jelentését a 2006. őszi rendőri fellépésről. A Fidesz azt javasolja, hogy ezt követően küldjék meg a dokumentumot az ügyészségnek, hogy az büntetőjogi szempontból minősíthesse a benne foglaltakat.
Az ügyészség helyettes vezetője annyit mondott, hogy a gyanúsított panasszal élt, ennél többet nem tudni.
A két rendőrt a fideszes országgyűlési képviselő bántalmazása miatt különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértéssel vádolják.
Vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az AB-hez forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján - mérlegelés nélkül - semmissé nyilvánítania.
A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.
Szombaton tartja második kongresszusát a Demokratikus Koalíció, amin elfogadhatják a párt programját a 2014-es választásokra. Vadai Ágnes szerint sem a 2006-os őszi események, sem a határon túli magyarok ügyében nem kell bocsánatot kérnie a pártnak.
Záros határidőn belül elbocsáthatják azokat a rendőröket, akiket a 2006. őszi tüntetéseken való intézkedésük miatt jogerősen elmarasztaltak, és még ma is aktív szolgálati jogviszonyuk van - egyebek mellett ez derül ki a kormány összefoglalójából, amelyet a Balsai-jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat alapján kellett elkészítenie.
Több mint 21 millió forint közpénzbe került az Orbán-kormány elszámoltatási harcának legfontosabb célpontja, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségének felvetése a 2006 őszi események miatt – írja a Népszava.
A 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban a Debreceni Katonai Ügyészség meggyanúsította Bene László egykori országos rendőrfőkapitányt.
Átadta a 2006. őszi rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízotti jelentést csütörtökön a Legfőbb Ügyészségnek Lukács Tamás, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának KDNP-s és Kocsis Máté, a rendészeti bizottság fideszes elnöke.
A szocialisták vizsgálóbizottságot alakítanának annak felkutatására, hogy milyen szerepük volt fideszes politikusoknak a 2006. őszi zavargásokban, vizsgálnák, hogy miként használták fel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után az adományokat, kiderítenék, áthárították-e a fogyasztóikra a rájuk kirótt különadót a pénzintézetek, hogy milyen akadályai vannak a gyermekszegénység elleni program megvalósulásának, illetve hogy mely okok vezettek az önkormányzatok eladósodásához.
A büntető eljárást Gulyás Gergely (Fidesz) feljelentésére indították - írta a Magyar Nemzet.
A Fidesz a titkosítást néhány személyi adat kivételével egyáltalán nem tartja indokoltnak, az ugyanis szerintük kizárólag "a korábbi kormányzat érdekeit szolgálta".
Már nem szigorúan titkos, államtitok azoknak a jegyzőkönyveknek a minősítése, amelyek még a 2006-os őszi eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készültek, a beszámolók eredetileg nyolcvan év múlva lettek volna csak megismerhetők - írja pénteki számában a Népszabadság.
A fideszes politikus szerint ezt a törvényt már négy évvel ezelőtt meg kellett volna hozni, az akkori parlamenti erőviszonyok azonban nem adtak lehetőséget arra, hogy az Országgyűlés megfelelő választ adjon a Budapest utcáin történt gyalázatos eseménysorozatra.
A Jobbik szerint a 2006-os semmisségi törvény szükséges, de nem elégséges.
Az LMP azt javasolja, hogy részesüljenek közkegyelemben azok a tüntetők, akiket a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti időszakban gyülekezés feloszlatásával összefüggésben elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal, rongálással vagy garázdasággal vádoltak meg. A párt szerint a Fidesz semmisségi törvényjavaslata ellenkezik a hatalmi ágak elválasztásának alapelvével, mert a törvényhozás kötelezné a bíróságot, hogy mondja ki a saját ítéletének a semmisségét.
